Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és az 5/1993. évi (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szabályozza Magyarországon a Gazdasági társaságok, Munkáltatók és Munkavállalók egyes munkavédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.
Munkavédelemnek nevezzük azt a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeket, továbbá a Munkavédelmi törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszerét, valamint mindezek végrehajtását.
A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.
A POWER SAFETY csapata vállalja:
Teljeskörű munkavédelmi szolgáltatások elvégzését rendszeres megbízással, illetve eseti jelleggel.
Vállaljuk továbbá a jogszabályban meghatározott munkavédelmi megbízotti feladatok elvégzését az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklet 1) és 2) pontjai alapján.
- Újonnan létesített üzemek, vállalkozások munkavédelmi szempontú felkészítése, elindítása
- Új gépek, berendezések, technológiák üzembe helyezését, technológiai felülvizsgálatok elvégzése
TELJESKÖRŰ MUNKABIZTONSÁGI DOKUMENTÁCIÓK ELKÉSZÍTÉSE
1
Munkavédelem
Munkavédelmi szabályzat
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a munkáltatóknak jogalapot ad, hogy a szervezett munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges egyes rendelkezéseket és szabályozásokat úgynevezett munkavédelmi szabályzatba fektessék, és azt a munkavállalókkal oktatás keretein belül megismertessék.
2
Kockázatértékelés
Munkahelyi Kockázatértékelés
A munkáltatóknak a 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) és (3) bekezdése értelmében,
(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni.
3
Kockázat-kémiai
Kémiai Kockázatértékelés, kockázatbecslés
Azoknak a Gazdasági társaságoknak, amelyek veszélyes anyagokkal dolgoznak, a munkavállalókat érhető egyes kockázatok előfordulásáról Kémiai kockázatbecsléssel kell, hogy megbizonyosodjanak a kockázati szintek meglétéről.
A 2000 évi XXV. törvény a kémiai biztonságról és a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól ad jogi iránymutatást a feladat elvégzéséhez.
A veszélyes anyagokkal foglalkozó Gazdasági társaságoknak minden év elején bejelentési kötelezettségük van a tárgyévben felhasznált veszélyes anyagok mennyiségéről és típusáról.
4
Védőeszköz
Egyéni védőeszköz szabályzata, juttatási rend
Az Mvt. (1993. évi XCIII. törvény) munkáltatói kötelességként rögzíti, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni [Mvt. 42. § b) pont].
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat [Mvt. l8. § (2) bekezdés]. Az Mvt. előző előírásából következik, hogy a munkáltató az egyéni védőeszközt természetben köteles a munkavállaló számára biztosítani.
A munkavállalók részére csak olyan egyéni védőeszközök adhatók ki, amelyek rendelkeznek a szükséges megfelelőségértékelési tanúsítással. Az Mvt. erre vonatkozóan a következőket írja elő:
Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni .[Mvt. 18. § (4) bekezdés].
5
Foglakozás-EÜ
Foglalkozás egészségügyi szabályzat
89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról és a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról a munkáltatóknak az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjét szabályozni kell a Foglalkozási Egészségügyi Szakorvossal egyetemben.
6
Dohányzás
Dohányzás szabályzat
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól. A munkáltatóknak e törvény értelmében a nemdohányzók védelmeként a munkahelyeken a doházást szabályozni kell.
7
Alkohol
Alkohol vizsgálati szabályzat, vizsgálat rend
A munkavédelmi törvény egyes értelmezéseként a munkavállalók egyik fontos kötelezettségei közé tartozó szabályzás, miszerint a munkavállaló köteles megjelenni a munkaszerződésben foglalt időpontban a munkahelyen munkára képes, alkalmas állapotban.
A munkára képes alkalmas állapotot, a jogszabály kipihenten, alkohol, gyógyszer és egyéb tudatmódosító szer befolyásolása nélkül érti.
A munkáltató az alkoholos befolyásoltságot belső szabályzatban ellenőrizhet.
8
Baleset
Munkahelyi balesetek kivizsgálása, dokumentálása
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről V. Fejezet 64 § (1) bekezdés értelmében azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.
9
Oktatás
Munkavédelmi oktatások megtartása (rendkívüli és ismétlődő)
A munkavédelmi törvény 55 §
(1) bekezdés értelmében a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.
Vállaljuk továbbá a jogszabályban meghatározott munkavédelmi megbízotti feladatok elvégzését az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklet 1) és 2) pontjai alapján.
Újonnan létesített üzemek, vállalkozások munkavédelmi szempontú felkészítését, elindítását.
Új gépek, berendezések, technológiák üzembe helyezését, technológiai felülvizsgálatok elvégzését.
Ajánlatkérés
Adatbázist nem alkotunk, kapcsolatfelvétel után adatait töröljük.