A vizsgálatok gyakoriságát alapvetően az emelőgépek vizsgálati csoportszáma határozza meg. Az időszakos vizsgálati csoportszámot a napi átlagos használati idő és a terhelés függvényében kell meghatározni.

A helyszíni vizsgálat után jegyzőkönyv készül, mely a megállapításokat, feltárt hibákat, hibák kijavítására javaslatot és a megfelelőség minősítését tartalmazza.

Az előzetes vizsgálat során vizsgálni kell különösen, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó – kivéve a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot – előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése esetén is.

Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel – kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában – legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti.

A 180 napos próbaüzem az emelőgépek tekintetében csak speciális esetben értelmezhető, azaz csak akkor, ha az emelőgép első üzembe helyezését megelőzően speciális, tehát nem tényleges munkavégzési körülmények közötti üzemeltetésről van szó. Így tehát kizárt annak a lehetősége, hogy pl. egy építési toronydarut minden építkezésen csak próbaüzem jelleggel helyezzenek üzembe, aminek az időtartama nem haladja meg a 180 napot.

Az Mvt. 82. § (1) szerint a felügyeletek munkavédelmi bírságot (ennek összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet) alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkáltatóval szemben, ha a 21. §-ban meghatározott feltételek szerinti munkavédelmi üzembe helyezést elmulasztották.